Aki szeret horgászni annak itt a helye!

Itt igyekszünk bemutatni mindent ami a horgászással kapcsolatba van

Magyarországon fellelhető halfajok

Horgászható fajok

Ponty (Cyprinus carpio)

A legnépszerűbb magyar horgászhal.Alapvetően három fajtája él a vizeinkben: az őshonos nyurga- és tőponty, valamint a kitenyésztet, ún. nemes ponty. A nyurgaponty hosszú, hengeres alakú. A tőponty zömökebb, laposabb. A nemes ponty kerek, magashátú, több változata ismert: a pikkelyes, a hátán egy-egy pikkelysoros (,,tükrös") és a pikkely nélküli (bőrponty).

Szájszegletükből felül két hosszabb, alul két rövidebb bajusszál lóg ki. Színük aranysárgától a feketés sötétzöldig változhat, hasuk sárga (,,aranyhasú"), Úszóik szürkék, sárgás és vöröses árnyalatokkal.

A ponty az egészen gyors kis patakok kivételével, hazánkban szinte mindenütt fellelhető, folyókban főleg a csendesebb szkaszokon. Szívesen tartózkodik vízinövényzettel benőtt tavakban. Fenéklakó hal, csapatosan jár. Gyorsan és nagyra nő (az őshonos fajták növekedése lassúbb, mint a nemespontyé), országos horgászrekordja 32,33kg.Május- Júnisuban ívik, tilalmi ideje: május 2- június 15. Méretkorlátozás:30 cm.

Horgászata: úszós, vagy fenekező felszereléssel, kukorica, giliszta, kenyérkocka, pufi stb. csalival.

 

Kárász (Carassius Carassius)

Hasonlít a pontyra, de laposabb testű annál és nincs bajusza. Úszói a pontyéhoz képest lágyabban íveltek, farok úszója kevésbé bemetszett.

Színe: oldalán zöldes, a hasa fehér, hát- és  farok úszói szürkék- többi pirosas. Farok úszója előtt (a farok nyélen) fekete folt van.

Sekélyvizű, vízi növényzettel benőtt tavakban érzi otthon magát, de kis oxigénszükséglete miatt még a mocsarakban is megél. Fenéklakó, csapatban jár. Mindenevő, étlapján férgek, apró csigák, kagylók, rákok és növények szerepelnek. Ívása: május- június. Lassan növekszik, 1,5 kg-nál nagyobb példányok igen ritkák. Országos rekordja 2,95kg.

Horgászata: könnyű úszós, vagy fenekező felszereléssel, gilisztával.

 

 Ezüstkárász ( Carassius auratus gibelio)

            Magyarországra telepítéssel került be a közelmúltban, s azóta hihetetlenül elszaporodott. Könnyen megkülönböztethető a másik kárásztól, mert világosabb színű, bognártüskéje csak felülfogazott, farok nyélnél nincsen fekete folt. Élőhelye változatos. Megél a lapos, oxigénszegény tavakban, de a Dunában, Balatonban és minden nagyobb élővízben is tömegesen előfordul. Országos rekordja: 3,55kg.

            Horgászata a kárászéval megegyezik.

 

 Dévérkeszeg (Abramis brama)

            Legnagyobbra növő keszegünk, fajtársaihoz hasonlóan a pontyfélék családjának tagja. Oldalról erősen lapított, háta magas. Háta szürkés, oldala ezüstös, hasa fehér színű. Az idősebb példányok sárgásbarna színűek. Álló-és folyóvizekben egyaránt megél. A folyók lassú szakaszait kedveli (nevét ,,adta" a folyók ,,dévérszinttáj"-nak nevezett alsó szakaszának).Táplálékát fenéken, vagy fenék közelében keresi, ebben segíti a pontyéhoz hasonló, harmonikaszerűen előrenyújtható szája. Országos rekordja: 5,7kg.

            Úszó és fenekező horgászmódszerrel egyaránt fogható.

            Csalik: giliszta, kenyérbél, szúnyoglárva, csontkukac.

 

 Karika keszeg ( Blicca bjoerkna)

            Erősen hasonlít a dévérkeszegre. Különbségek: pikkelyei nagyobbak, mellúszóinak vége nem éri el a hasi úszók vonalát, szemben a dévérrel, páros úszói sárgásvörös színűek, nem szürkék. Tartózkodási helyéül inkább a folyók gyorsabb szakaszait választja.

           

 Lapos keszeg (Abramis ballerus)

            Igen vékonytestű hal , mint erre neve is utal. Szája felső állású. Háta kékeszöld árnyalatú, oldala világosszürke, úszói piszkossárgák. Álló- és folyóvizeinkben egyaránt megtalálható. Általában a víz alsóbb rétegeiben tartozkodik. Férgekkel, apró csigákkal táplálkozik.

            Ívás: május-júniusra esik.

            Horgászata: leggyakrabban más keszegfélékre horgászva fogjuk meg gilisztával, csontkukaccal, kenyérbéllel csalizva.

 

 Bagoly keszeg ( Abramis sapa)

            A lapos keszegnél kissé vastagabb testű, de szintén vékony hal. A többi keszegfélétől szájára nyúló orra és rendkívül nagy szemei miatt jól megkülönböztethető. Háta szürkésbarna, oldalai ezüstösek, hasa fehér. Úszói feketével szegettek, farok alatti úszója a lapos keszegéhez hasonlóan hosszú. Általában a víz alsó rétegeiben jár.

            Májusban-júniusban ívik.

            Ajánlott horgászmódszer: könnyű úszós készség gilisztával csalizva.

 

Éva-keszeg (Vimba vimba)

            Teste lapított, orra egy kékes dudorban végződik, ezért szilvaorrú keszegnek is hívják. Háta szürkéskék, oldalai ezüstösek, hasa fehér. Főleg nagyobb folyókban él, a víz legalsó rétegeiben keresi táplálékát. ,

            Ívás: május-június.

            Horgászata: giliszta, csontkukac ajánlható, könnyű úszós felszerelésen felkínálva.

 

 

Garda (Pelecus cultratus)

            Vékony, lapos, hosszú teste szürkésfehér, csillog mint a penge, ezért ,,kard keszeg”-nek, vagy ,,sugárkardos”-nak is hívják. Nagy szája, jellegzetes, felsőállású. Vizeinkben tömegesen csak a Balatonban fordul elő, de néha nagy számban jelenik meg a folyók bizonyos szakaszain. Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de nagyobb példányai halszelettel, babahallal, esetleg körömvillantóval is jól foghatóak.

Ívás: május-június hónapra esik.

Nem nő nagyra, 1 kg-os példány már kapitálisnak számít.

 

 

Compó ( Tinca tinca)

            A pontyfélék családjába tartozik. Zömök testű, csak enyhén lapított. Gyönyörű színekben pompázik: Háta sötétzöldes, oldala sárgásbarnás, aranysárgás, hasa sárgásfehér. Apró pikkelyek borítják. Férgeket, csigákat és növényi eredetű táplálékokat fogyaszt. Iszapos fenekű, Vizi növényzettel sűrűn benőtt álló és lassan folyó vizek lakója. Rendkívül szívós.

            Ívás: május.

            Országos rekordja: 3,74kg

            Horgászata: könnyű úszós felszerelés, giliszta, csontkukac, kenyér.

 

 

Vörösszárnyú keszeg ( Scardinius erythroophthalmus)

            Viszonylag zömök, lapított testű hal. Háta zöldes színű, úszói pirosak, oldala aranyszínben játszik. Kedvelt tartozkodási helyei a vizinövényzettel sűrűn benőtt állóvizek és a folyók lassú folyású szakaszai. Tápláléka rovarok, álcák, férgek általában a felszin közelében keresi, mint erre felsőállású szája is utal.

            Ívása: május. Lassan növekvő halfajta.

            A vörösszárnyú az egyik legkiválóbb csalihalunk. Fogásához a legfinomabb úszós felszerelést használjuk.

 

Bodorka ( Rutilus rutilus)

            Teste kevésbé lapított, minta vörösszárnyú keszegé. Szája középállású. További különbség, hogy a has- és hátúszóinak kezdete egy vonalba esik míg a vörösszárnyúnál a hasi úszók előrébb vannak. Has vonala hasi- és farok úszója között nem éles, hanem hengeres. Háta zöld színű, hasa fehér, úszói enyhén vörösek. Hazánk minden álló-és folyóvizeiben fellelhető, a gyors folyású patakokat kivéve. Vízközt keresi táplálékát. Majdnem olyan jó csalihal, mint a vörösszárnyú keszeg, bár a horgon nem olyan szívós. Nem nő nagyra,.

Ívása: április.

            Horgászata: könnyű úszós felszerelés, giliszta, csontkukac, szúnyoglárva csalival.

 

 

Szélhajtó küsz(Alburnus alburnnus)

            A pontyfélék családjába tartozik. Nyúlánk testű, maximum 15cm-re megnövő hal. Háta kékeszöld, oldala ezüstös, úszói fehér színűek. Csaknem minden álló- és folyóvizünkben otthon érzi magát. A felszín közelében, kisebb-nagyobb csapatokban jár, s kapkodja a vízbe hulló rovarokat. Könnyű beszerezhetősége miatt leggyakrabban használt csalihal, a horgon azonban rövid ideig marad élve.

            Horgászata: csalihal fogására használatos felszerelés, csontkukac, szúnyoglárva. Ezek híján házi légy.

 

 

Jász keszeg ( Leuciscuc idus)

            Folyóvízi hal. A tiszta, mély, hűvös vizeket kedveli, de megtalálható pl. a budai kanálisok környékén is. Egyik legnagyobbra növő keszegünk

            Ívása : május.

            Országos rekordja: 3,86kg

            Horgászata: úszós készség csontival, gilisztafélékkel csalizva, legyezés. Mivel a nagyobb példányok ragadozó életmódot is folytatnak, kis körforgó villantóval zsákmányul ejthetőek

 

 

Vésett ajkú paduc (Chondrostoma nasus)

            Jellegzetes folyóvízi hal, teste nyúlánk, alsó szájállású fenéklakó, általában csapatban jár. Kedveli az egyenesen húzó, gyors vizet, itt ejthetjük zsákmányul úszós felszerelésen felkínált gilisztával, csontkukaccal, kenyérrózsával, télen szalonnakockával.

Ívása: május

Tilalmi ideje: május 2-június 15.

            Országos rekordja: 2,93kg.

 

 

Márna (Barbus barbus)

            A pontyfélék családjába tartozik, kizárólag folyóvízben él. A gyorsabb vizet kedveli (róla kapta nevét a folyók,,márnaszinttáj”-nak nevezett középső szakasza), teste ennek megfelelően áramvonalas, nyúlánk, farka izmos, úszói nagyok. Alsó szájállású, szája csúcsától két rövidebb, sarkából két hosszabb bajuszszál lóg le. Háta szürke, vagy zöldes, hasa rózsaszínes, úszói fehérek. Tipikus fenéklakó, férgekkel, lárvákkal táplálkozik, nagyobb példányai azonban rárabolnak a babahalakra is.

Ívása: május- június.

Tilalmi ideje: május 2-június 15.

Fajlagos méretkorlátozás: 35cm

Országos rekordja: 8,10kg

Horgászata: fenéken és úsztatva, giliszta, csontkukaccal, sajttal, főzőkolbásszal, piócával foghatjuk meg.

 

 

Amur (Ctenopharyngodon Valenciennes)

            Nyúlánk, izmos, hengeres testű hal. Színe: háta zöldes barna, hasa fehér, úszói szürkések. Növényevő hal. Hazánkban 1973-ban telepítették be azzal a céllal, hogy a csatornák, tározók sűrű vízi növényzetét megritkítsa. Roppant erős, a horgon szívósan védekezik.

Ívása: május- június.

Tilalmi ideje nincs.

Fajlagos méretkorlátozás: 30cm

Országos rekordja: 40,50kg

Horgászata: fenekező és úszós készség különböző növényi eredetű csalikkal (kukorica, borsó stb.), pufival.

 

 

Fehér busa (Hypophtalmichthys molitrix)

Pettyes busa (Hypophtalmichthys nobilis)

            Mindkettőt 1963-ban telepítették be. Oldaluk erősen lapított, fejük nagy, szemük a felsőállású száj vonalában (pettyes busánál az alatt) helyezkedik el. Színűk: a fehér busa háta zöldes árnyalatú, oldala ezüstszín, a pettyes busáé barnás zöld, oldalát barnás foltok márványozzák. Mindkettő növényevő, algát fogyasztanak, ezért horogra csak véletlenszerűen kerülhetnek.

            Ívása: április.

            Fajlagos tilalmi idejük és méretkorlátozásuk nincs, egyedül az ,,egyéb halakra” kiszabott 5kg-os súlykorlátozás érvényes rájuk.,

            Országos rekordja: 77,5kg.

 

 

Kecsege (Acipenser ruthenus)

            A tokfélék családjába tartozik, nem csontos, hanem vérteshal, szálkamentes. Teste hosszú, orra jellegzetesen hegyes, szája ez alatt van. Négy bajuszszála szája előtt található. Színe: háta sötétbarna, oldala szürke, hasa vajsárga. Pikkelyei nincsenek. Nagyobb folyóink közül a Tiszában, Dunában, Körösökben található meg. Mivel kedvenc tápláléka a kérész, védetté lett nyilvánítva, különböző férgekkel, lárvákkal keríthetjük horogra.

Ívása: március- június.

            Tilalmi ideje: március 1-június 30.

            Legkisebb kifogható méret: 40cm.

            Országos rekordja: 7,85kg

Fogásához érzékeny fenekező ajánlott.

 

 

Csuka (Esox lucius)

            A csukafélék családjába tartozik. Hosszúkás testű, oldalán kissé lapított. Feje a kacsa csőrére emlékeztet. Hatalmas szájában egymást érik a tűhegyes fogak, bőrét apró pikkelyek borítják. A hátán zöldesszürke. Oldalán szabálytalan alakú csíkok vannak. Hasa fehér, úszói sárgás árnyalatúak. A csuka hazánk vizeiben őshonos. A csendes, lassan áramló vizeket kedveli, csatornák, holtágak vízi növényzettel benőtt, nem túl mély szakaszain megbújva les áldozatára. Ragadózó. Fő táplálékát a keszegfélék alkotják.

            Ívása: március.

            Tilalmi ideje: március1- március 31.

            Legkisebb kifogható méret: 40cm

            Országos rekordja: 20,47kg

Csukára kishallal, úszós készséggel, mártogatva, tapogatva, valamint pergetve horgászhatunk.

 

 

Menyhal (Lota lota)

            Egyetlen édesvízi tőkehalféle. Barnászöldes színű,a harcsától a következő jegyek alapján különíthető el: a harcsának 2 hosszú, 4 rövid bajuszszála van, a menyhalnak 1, az is középen. Testét apró pikkelyek fedik, a harcsának nincs pikkelye. A menyhalnak 2 hátúszója van, a harcsának 1. Nagyobb folyóink lakója. Titokzatos életű halunk, horogra leginkább novemberben, decemberben keríthető, kishallal, halszelettel, májjal.

Ívása: december- január.

Országos rekordja: 3,56kg

Fajlagos tilalom és méretkorlátozás alá nem esik.

 

 

Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus)

            Észak-Amerikából telepítették be hazánkba 1902-ben. Teste zömök, háta sötétbarna, hasa sárga színű. Általában 20-30 cm-nél nem nő nagyobbra, súlya maximum 0,5kg. Ikra és ivadékrabló. A kis harcsától a következő jegyek alapján különíthető el: a törpeharcsának 8 bajuszszála van, a farok úszója enyhén bemetszett, a farka előtt. Úgynevezett zsírúszó található. Mellúszóinak első sugarai erősen szúrnak, ha kézbe vesszük, ezt rögtön érzékelhetjük. Előszeretettel tartózkodik holtágakban, iszapos mederfenekű, lassan áramló vizekben.

            Ívása: április- május

            Úszós és fenekező készséggel egyaránt fogható ez az igen falánk hal.

            Ajánlót csali: giliszta.

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 36
Tegnapi: 19
Heti: 36
Havi: 163
Össz.: 231 040

Látogatottság növelés
Oldal: Halak
Aki szeret horgászni annak itt a helye! - © 2008 - 2019 - mindenpecas.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »